Vendégkönyv  |  Kapcsolat  |  
Linkek

Iszlám

Bevezetés az iszlámba

A muszlimok az iszlámban, mint örök érvényű üzenetben hisznek, - mellyel Allah a prófétákat, béke legyen mindannyiukkal, bízta meg -, és nem csupán mint egy új hitvallásban, - amely Mohamed Prófétával, béke legyen vele, vette kezdetét. Az arab „iszlám“ szó annyit jelent, mint „Allah akaratának való alávetés által elnyert békesség“. A „muszlim“ szó az „iszlám“ főnévből ered és a következőt jelenti: „aki Allah akaratának alávetette magát és ezáltal elnyerte a tökéletes békességet“. A muszlimok az Egyetlen Örök Istenben hisznek, aki az ég és a Föld, és minden létező dolog megteremtője. Ő Ábrahám, Mózes és Jézus, béke legyen mindannyiukkal, Istene. A muszlimok nem hiszik, hogy Mohamed volt az egyetlen próféta; épp ellenkezőleg, abban hisznek, hogy ő volt az utolsó próféta.

Az iszlám öt alapvető kötelességet rögzít, melyet minden muszlimnak be kell tartania, hiszen ezek alkotják hitük pilléreit. A következőkről van itt szó:

1. Allah egységében való hit és a hiteskü letétele a következő szavakkal:
„Tanúsítom, hogy nincs más isten, csakis egyedül Allah, és hogy Mohamed Allah prófétája."

2. Ima naponta ötször:
napfelkelte elött, délidőben, délután, napnyugta után és éjszaka. Ez a napi öt ima abban segíti a muszlimot, hogy a hétköznapi életben állandóan a tudatában legyen Allah jelenléte. Ezek az imák folyamatosan emlékeztetik tehát az imádkozót Allah mindenkori jelenlétére valamint mindenek feletti hatalmára, és segítik abban is, hogy ne térjen le a helyes útról.

3. Embertársakkal szembeni jótékonyság.
Az iszlám nagy súlyt fektet, a lelki megtisztulás és az Allahoz való közeledés eszközeként, a bőkezűségre és a jótékonykodásra. A muszlim, a lehetőségeihez mérten, rendszeresen és önkéntesen adakozik; de ezen túl köteles évente egyszer alamizsnát fizetnie a rászorulóknak, ami a vagyonának mintegy 2,5 %-át jelenti. Ezt az adót "zakát"-nak nevezik, ami lehetővé teszi a muszlim hitközség számára, hogy minden tagja gondoskodjon arról és kezeskedjen azért, hogy senki se legyen megfosztva az emberhez méltó élet alapvető jogaitól.

4. Böjt a ramadán hónapban,
az iszlám naptár kilencedik hónapjában. Ez a böjt valamennyi érett és egészséges muszlim számára kötelező, hacsak különböző körülmények, mint utazás, idős kor, betegség, szellemi beszámíthatatlanság vagy a nőknél menstruáció, terhesség és szoptatás, nem akadályozzák őket. A ramadán böjt hajnalhasadás beállta előtt kezdődik és naplemente utánig tart. Ez idő alatt a muszlimok tartózkodnak az evéstől, a víz valamint egyéb italok fogyasztásától, a házastárssal való nemi kapcsolattól és a dohányzástól (a dohányzás itt azért kerül említésre, mert számos muszlim nem tudja, hogy ez az iszlámban teljes mértékben tilos). A böjt önfegyelemre és önuralomra tanítja a muszlimokat, valamint egyúttal testileg és lelkileg megtisztítja őket, illetve erősíti az istentudatukat is.

5. Zarándokút Mekkába:
Ez a zarándokút minden muszlim számára legalább egyszer az életben kötelező, amennyiben egészséges és az anyagi eszközöket elő tudja rá teremteni. Az évente egyszeri zarándoklat Mekkába az iszlám világ egyik legnagyobb eseménye, hiszen a Föld valamennyi népének és országának muszlimjait egyesíti. Ez az élmény szintén nagy segítség a muszlim életében, hogy Allahhoz közelebb kerüljön.

Az iszlám hit alaptételei

Az iszlám fontos koncepciója és valamennyi további alapelvének és eljárásmódjának forrása az Isten Egysége (tauhid). Az iszlám a legtisztább formájában jeleníti meg a monoteizmust.

Az iszlám arra tanít, hogy alapvető különbség van Allah, a Teremtő, és aközött, amit megalkotott. Az ég, a hold, a csillagok, a természet harmóniája és tökéletessége, az emberi test szépsége és bája, az emberi szellem kiválósága, a nappalok és éjszakák, valamint az évszakok váltakozása, az élet és a halál titka - ezek mind valami olyanra utalnak, ami nagyobb náluk.

A hívők számára ezek Allah jelei (ayaat). Hiszen az iszlám arra tanít, hogy Allaht semmivel, amit teremtett, nem lehet egyenlőnek tekinteni. Ő MINDENHATÓ, MINDENTUDÓ; mindenféle tökéletlenség fölött áll, sokkal inkább Ő minden tökéletesség megtestesítője. De semmiképpen sem egy anyag, valamilyen formában, vagy a teremtményéhez hasonló. Másrészről viszont nem egy távoli Isten és nem is egy eszménykép, akihez nem lehet közel férkőzni. Ő a LEGKEGYESEBB és a LEGELNÉZŐBB.

Az iszlám arra tanít, hogy Allah mindig jelen van. Nem nemzetett és Ő maga se nemzett se fiút, se lányt. Az iszlám határozottan elutasítja az inkarnáció (megtestesülés) koncepcióját, amely a hinduizmusban, a kereszténységben és más vallásokban is megtalálható; mert abból indul ki, hogy az inkarnáció az Isten koncepciójának határait túllépi, és a hívők meggyőződését, Isten dinamikus létéről, szétrombolja.

A Korán Allaht úgy jellemzi, aki tökéletes és folytonosan tevékenykedik (lásd 2.szúra 255.vers). Az iszlám egyértelműen elutasítja azt a felfogást, miszerint Jézus, béke legyen vele, Isten fia lett volna. Sokkal inkább Allah egyik nagy prófétájaként és Izrael gyermekeinek küldöttjeként örvend tiszteletnek és nagyra becsülésnek. Ugyanígy visszautasítja az iszlám a Szentháromság koncepcióját is, mivel azt a tiszta monoteizmus ellentmondásának tekinti. Valamint elutasítja néhány keresztény azon érvelését, hogy Isten Jézus, béke legyen vele, személyében öltött alakot, hogy az emberek felismerhessék Őt, azaz Istent; mint ahogy azt az állítást is, miszerint Jézus, béke legyen vele, az emberek bűneiért a kereszten halt volna meg. Az iszlám felfogás szerint igenis ugyanúgy fel tudja ismerni az ember Allaht és közel tudja érezni magát hozzá, ha az előírt módon imádkozik, böjtöl, adakozik, zarándokol és jó cselekedeteket visz véghez. Pontosan az iszlám gyakorlásának kell a hívő lelkét megtisztítania és Allahhoz közelebb vezetnie őt. Másfelől pedig, az iszlám tana szerint, senki sem viselheti más emberek terhét vagy felelősségét. Allah nagyon is ismeri emberi gyengeségünket és tökéletlenségünket. Egyáltalán nem kárhoztat el minket azért, amiért tökéletlenül lettünk teremtve; sokkal inkább arra tanít, hogyan tökéletesíthetjük magunkat; megbocsájt nekünk és könyörületességben részesít minket, hogy ha megtévedünk és utána őszintén megbocsátást kérünk.

A muszlimok hisznek az Ószövetség és az Újszövetség isteni eredetében, mindazonáltal egyes részek történelmi egységét kétségbe vonják. Úgy vélekednek, hogy azok nem mutatják be pontosan mindazt, amit Allah eredetileg kinyilatkoztatott. A muszlimok hisznek Allah angyalaiban és prófétáiban, béke legyen velük. Hisznek a halottak feltámadásában az Ítélet napján, és az örök életben a Paradicsomban vagy a pokolban.

Noha a muszlimok hiszik, hogy Allah MINDENHATÓ és az összes teremtmény a tökéletes alattvalója, egyúttal abban is hisznek, hogy Allah az embereket szabad akarattal és azzal az adottsággal teremtette meg, hogy a megfelelőt válasszák és cselekedjék; és hogy Allah tökéletes igazságosságban erkölcsileg felelőssé teszi az embereket mindazért, amit életük folyamán tesznek. Nem lenne helyes azt állítani, hogy az iszlám arra tanítja híveit, hogy alázatosan és tétlenül törődjenek bele sorsukba és elrendeltetésükbe. Sokkal inkább arra hívja követőit, hogy küzdjenek az igazságtalanság és a szolgalelkűség ellen, valamint hogy minden erejükkel álljanak ki az igazság és az igazságosság fenntartása mellett.

Lap tetejére

Látogatók száma: Counter